|
2023-03-25 21:30:05, szombat
|
| |
| |
TÉRDEN ÁLLVA JÖVÖK HOZZÁD 
Térden állva jövök hozzád Gianni Morandi - Videó
Link
Térden állva jövök hozzád (Film - 1964)
Link
SlidePlayer
Link
Igazán bölcs, aki egyetlen szót ismer: SZERETNI!
(Svéd Szent Brigitta)
Ámor mondja:
Boldogok az összekulcsolódó szeretők: úgy kapnak, hogy adnak, s úgy adnak, hogy kapnak; adott és kapott ajándékot itt nem lehet megkülönböztetni, sem adományt és zsákmányt. Sebezve sebesülnek és sebesülve sebeznek. Egymás iránti féktelen szomjukban tulajdonképpen vágytalanok, hiszen karjukban tartják a kielégülést, aki éppúgy szomjazik. Dulakodnak, sírnak, haragusznak, de dulakodásuk ölelés, könnyük ékesség, haragjuk szerelem.
(Weöres Sándor: Fairy Spring III.)
Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Szeretlek, mint élni szeretnek halandók,
amíg meg nem halnak.
(József Attila: Óda)
Rád gondolok, ha nap fényét füröszti
a tengerár;
rád gondolok, forrás vizét ha festi
a holdsugár.
Téged látlak, ha szél porozza távol
az utakat;
s éjjel, ha ing a kis palló a vándor
lába alatt.
Téged hallak, ha tompán zúg a hullám
és partra döng;
a ligetben, ha néma csend borul rám,
téged köszönt.
Lelkünk egymástól bármily messze válva
összetalál.
A nap lemegy, csillag gyúl nemsokára.
Oh, jössz-e már?!
(Goethe: A kedves közelléte)
Szabó Lőrinc fordítása
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.
Én nem tudom, mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven símogat,
Mint márciusi szél a sírokat!
Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
Juhász Gyula: Szerelem?
Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.
Shakespeare: AZ VAGY NEKEM /LXXV. szonett/
Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet. 
Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.
(Szabó Lőrinc: Szeretlek)
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
(Radnóti Miklós: Tétova óda)
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok,
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te,
hallgatlak.
Két karoddal átölelsz te,
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
(Radnóti Miklós: Két karodban)
A csönd csendjével susogja a szám,
az esővel esengem szaporán,
a hóval, mely szűk szobád ablakán
bedereng, -- álmomban s álmom után;
tavaszi éjszakán gondolj reám,
és nyári éjszakán gondolj reám,
és őszi éjszakán gondolj reám,
és téli éjszakán gondolj reám.
(Jevgenyij Jevtusenko: Bűvölő)
Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkadnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság -
Minek nevezzelek?
(Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?)
Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek --
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
(Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú)
T. TVN!
Az utolsó 2 kép miért lett törölve máris - már a felvitel másnapján??? A képek a Képtáram képei! a Korlátozás indokolatlan. Egyetlen WEB oldalon nincs ennyi törlés. Sőt - van olyan, ahol 2x is felteszik!
23.03.26. eMGé
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lelkem szirmai |
|
|
|
Címkék: megkülönböztetni, összekulcsolódó, pillantásodért, tulajdonképpen, örökkévalóság, sugárkoszorú, indokolatlan, vágytalanok, pillantásod, megkövesült, haragusznak, felvetődtek, slideplayer, kielégülést, dulakodásuk, üdvességeit, shakespeare, elrévedezni, jevtusenko, megszépült, nevezzelek, korlátozás, hallgatlak, csendjével, összetalál, szomjukban, dulakodnak, sebesülnek, csordultig, összeolvad, rubintköve, ringatózom, ringatózol, egyszerre, közelléte, szeretlek, összekulcsolódó szeretők, hallgatag vermek, kedves közelléte, pillantásod hogyha, vagy nekem, enyém légy, világ lássa, képben csak, megkövesült csigaház, halál nagy, csönd csendjével, esővel esengem, csók tüzében, örökkévalóság –, földi érzés, felvitel másnapján, TÉRDEN ÁLLVA JÖVÖK HOZZÁD, Gianni Morandi, Svéd Szent Brigitta, Weöres Sándor, Fairy Spring III, József Attila, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula, VAGY NEKEM, Radnóti Miklós, Jevgenyij Jevtusenko, Petőfi Sándor, Tóth Árpád, Egyetlen WEB,
|
|
Offline
